• Magyar (hu)
  • English (UK)

Főlap

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?

Felszámolási eljárást az adós, a hitelező, a végelszámoló, illetve a cégbíróság kezdeményezhet. 

Mi a felszámolás kezdő időpontja?

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. 

Mi történik a felszámolás kezdetén?

  • megszűnnek a tulajdonosnak az adós gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai
  • a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet
  • az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni
  • az adós valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik

Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában-folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni.

  • az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik
  • a felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nem peres eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak azzal, hogy a pénzkövetelés érvényesítése céljából indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a hitelezői igény bejelentési kötelezettsége teljesítése alól
  • az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik
  • ha az adós valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtott, a felszámolás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni 

Kinek és milyen feltételekkel kell bejelenteni a hitelezői igényt?

A hitelezők a felszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 40 napon belül kötelesek az adóssal szembeni követeléseiket a felszámolónak bejelenteni. A felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a törvényben rögzített sorrend szerinti tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Az igénybejelentésre nyitva álló 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések, a felszámolási költségek, valamint a tartási, életjáradéki, kártérítési járadékok kivételével a követelések nyilvántartásba vételének az a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 5.000 Ft-ot és legfeljebb 200.000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. 

Mi a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének a kötelezettsége a felszámolás kezdetén?

  • a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záró leltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.
  • a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni
  • a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat
  • a felszámolónak tájékoztatást adni minden az egy éven belüli ingyenes jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról
  • a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni
  • a felszámolás elrendeléséről a tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék jellegű követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni.

Milyen szankciókkal büntethető az adós gazdálkodó szervezet vezetője, amennyiben nem tesz eleget a csődtörvényben foglalt kötelezettségeinek?

A bíróság a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelmének 50 %-áig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja, az adós cég vezetőjét amennyiben nem tesz eleget a csődtörvényben foglalt kötelezettségeinek, még akkor is, ha nem áll munkaviszonyban az adós cégnél, vagy tagsági viszonya, illetve vezető tisztségviselői megbízása megszűnt. A felszámolónak az adós tevékenységével tudomására jutott bűncselekménnyel kapcsolatban feljelentést kell tennie.

Milyen formában értékesítheti a felszámoló az adós vagyonát?

A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron pályázat vagy árverés keretében. A felszámolási vagyon értékesítésére vonatkozó hirdetéseket a felszámoló a Cégközlönyben teszi közzé. A pályázattól, illetve az árverési értékesítéstől csak akkor lehet eltekinteni, amennyiben

  • hitelezők választmányt alakítottak, és a választmány ehhez hozzájárul, vagy
  • a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy
  • a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100.000 Ft.
<sp